Ozora

 Scolari-kastély

Ozora

2024. október 31.

2024 októberében Zamárdiban töltöttük az őszi szünetet, ekkor látogattunk el Ozorára, a Scolari-kastélyba.

Filippo Scolari 1369-ben született egy Firenze melletti kis faluban. Egy kereskedő inasaként dolgozott, ekkor figyelt fel rá Kanizsai Miklós (Zsigmond király kincstárnoka, aki magával vitte a jó eszű fiút Budára, hogy saját fiaként nevelje. Itt lépésről-lépésre egyre feljebb jutott a ranglétrán, míg jelentős vagyonnal rendelkező főúr vált belőle. 1397-től kezdve a simontornyai vár (és az ahhoz tartozó birtokok) várnagya volt, így ismerkedett meg a szomszédos birtok urának, Ozorai Andrásnak leányával, Borbálával, akit 1399-ben feleségül is vett. A korábban jelentéktelen települést, Ozorát, virágzó mezővárossá tette, itt építette fel 1416-ban pompás várkastélyát az akkor már Ozorai Pipo névre hallgató egykori olasz kereskedőinas.

Az emeletes, négyzet alaprajzú, belső udvarral és sarkain tornyokkal megerősített várfallal körülvett várkastély felépítéséhez és díszítéséhez Itáliából hozatott szakembereket (tudósokat, üvegműveseket, festőket, ötövösöket). A kastély ma egy dombon áll, ami valószínűleg nem természetes, hanem jelentős földmunkák eredményeként emelkedik a település házai fölé. A kastélyban vendégeskedett Luxemburgi Zsigmond király is, bár maga a tulajdonos ritkán tartózkodott is. 

A következő évszázadokban sokat romlott a kastély állapota, de a 18. század elején az Esterházy-család birtokába került, 1727 és 1733 között felújították, az uradalmi központ hivatalait rendezték be itt és lakásokat alakítottak ki benne. 1790-ben magtárrá alakították át (még az 1980-as években is tároltak benne gabonát!), később volt itt iroda, tanterem, tornaterem, lakás és kiállítás. 1979-ben régészeti feltárás és felújítás kezdődött, amelynek eredményeként ma gazdag vártörténeti kiállítást láthatunk a termekben.

Délután fél kettőkor érkeztünk meg a vár alatti parkolóba. Kívülről nem volt túl impozáns a vár, egyszerű, masszív falak, kevés ablak. (Akkor még nem sejtettük, milyen csodálatos reneszánsz udvar vár bennünket odabent!) Mivel a bejárat délnyugatról van, mi pedig az északi oldalon álltunk, először megkerültük a falakat. A vár mellett áll az 1728-ban, barokk stílusban épült Szent István király-templom. A vár és a templom közötti parkban első világháborús emlékmű, rajta 141 áldozat neve. Megkerültük az Illyés Gyula Általános Iskolát és már ott is álltunk a vár bejáratához vezető fahídon.

A vár északkeletről

A várfal tövében, szemben a templom

Szent István király-templom

A vár északnyugatról

A templom és a vár közötti park az első világháborús emlékművel

A templom főhomlokzata

Perczel Mór

Millenniumi emlékoszlop

Őszi dekoráció

A templom északnyugatról

Irány a vár!

Park az iskola mellett

A Scolari-kastély

Várfal kerek bástyával

Szelfi a várhoz vezető fahídon

A vár bejárata

Rózsakert a várfal tövében

Miután beléptünk a kapun, percekig megszólalni sem tudtunk a meglepetéstől! Egy csodálatos, reneszánsz várudvaron találtuk magunkat, mindenütt zöld növények, a falakat vadszőlő borította, középen díszkút, körben ókori szobrok, tényleg, mintha a reneszánsz Itáliába repültünk volna vissza!! Sok időnk nem volt bámuldozni, mert a pénztárban szóltak, hogy éppen indul egy idegenvezetés, így felrohantunk a lépcsőn és az egyik emeleti teremben utolértük az idegenvezetőt és a csoportot.

A kastély belső udvara

Az első helyszínünk Ozorai Borbála szobája volt, ahol megcsodáltuk a korabeli berendezést, a baldachinos ágyat (amely azért ilyen rövid, mert akkoriban - a haláltól félve - általában ülve aludtak), a kandallót, a falon a faliszőnyegeket.

Borbála szobája

A baldachinos ágy

Kandalló

Árnyékszék

Fürdődézsa

Ezután átmentünk a lovagterembe, ahol mindenütt fegyverek, pajzsok, páncélok és középen egy kitömött ló (lovasával együtt teljes páncélzatban) az akkori lovagi életet mutatta be.

A kitömött ló

Zászlók a mennyezeten

Lovagterem

Szemben az idegenvezetőnk

Alabárdok

Következő állomásunk a helyreállított és újból felszentelt várkápolna volt, ahol Szent György csontereklyéjét őrzik.

Várkápolna

Freskótöredék

Szent György csontereklyéje

Az ereklye valódiságát bizonyító irat

Ezután a trónterembe értünk, ahol az Ozorai Pipo-ról készült festmény fogadott bennünket.

Ozorai Pipo

Kandalló

Utazóláda

Szekrény könyvekkel

Innen a reneszánsz ebédlőbe mentünk, ahol korabeli edényekkel megterített asztal fogadott bennünket, evőeszközök nélkül, hiszen akkoriban főleg kézzel ettek. A falakat díszítő faliszőnyeg a hideg falak ellen is védelmet nyújtott.

Ebédlőasztal

Faliszőnyeg

Cserépkályha

Faragott szekrény

Innen a szalonba mentünk, ahol megcsodáltuk a szépen faragott asztalt, székeket és szekrényeket, amelyeken mesterük több éven át dolgozott.

Szalongarnitúra

A várkastély reneszánsz része után átmentünk az Esterházyakat bemutató részbe. Az odavezető folyosón az Esterházyak családfáján az Ozorai vár képét is felrajzolták. Az Esterházy-szalonban hollóházi porcelánnal terített asztal várta vendégeit.

Apró ablakok a folyosón

Az Esterházyak családfája

Ozora vára a családfán

Esterházy-szalon

Terített asztal - hollóházi porcelánnal

Életkép kabáttal és napernyővel

Kilátás a belső udvarra

Íróasztal

Díszítés az ajtó felett

Esterházy gróf és felesége

Díszes csillár

Csigalépcső

A vezetés utolsó állomása a szoborterem volt, ahol itáliai szobrok gipszmásolatait és a Mediciek síremlékeinek másolatait láthattuk. 

A szoborterem

Szobrok mindenütt

Szoborterem

Idegenvezetőnk elbúcsúzott, mi pedig kimentünk a belső udvar körbefutó erkélyére fényképezni.

Erkély

Pillantás a várudvarra

Pillantás a várudvarra

Amíg Hédi és Etelka ivott egy kávét a vár kávézójában, addig körbejártam az udvart, aztán felfedeztem az alagsorban lévő kőtárat és a földszinten berendezett kiállításokat, amelyek bemutatták Pipo életét, a település és a vár építésének történetét, a különböző korszakokban talált leleteket, a helyreállítás lépéseit, az utolsó teremben pedig egy filmet láthattunk a vár építéséről.

Kávézó

Az udvarra vezető lépcső

Díszkút

Balra a lejárat az alagsorba

Az alagsor

Kőtár medvével

Vissza a napvilágra

A földszinti kiállítás bejárata

A vár makettje, jobbra a templom

Ozorai Pipo

Miután megnéztük a kiállítást, újra kimentünk a csodaszép udvarra, csináltunk néhány képet, (és egy videót), aztán elhagytuk a várat.

Díszkút

Növénnyel borított loggia

Virág és páfrány a kútban

A vár északi oldalához vezető kapu

Kilátás a templom felé

A kastély és a várfal közötti terület

A templom a várból nézve

Pillantás a rózsakertre

A várudvar az átjáróból nézve

A várkastély kiadó szobái

... és az árjegyzék

Az udvar a kapu alól nézve

Csengő

A vár délről

A keleti oldal

Miután nagy nehezen búcsút vettünk a gyönyörű vártól, elindultunk vissza a parkolóba. Meg akartuk kerülni a várat, de végül túl meredeknek találtuk a szőlőtőkékkel fedett domboldalt, és inkább kerültünk egy kicsit. Az egyik közeli ház udvaron koromfekete kakast és tyúkokat láttunk.

Domboldal szőlővel

Fekete tyúkok

A vár a parkolóból nézve