Magyar kastélyok és paloták: november 2021

Bicske

2021. október 27.

Bicske

Battyhány-kastély

A bicskei birtokon Batthyány Lajos herceg építtetett egy emeletes, manzárdos kastélyt a 18. század ötvenes éveiben, ezt a "kis kastélyt" fia, Tivadar belekomponáltatta az 1799-ben elkészült új, késő barokk - kora klasszicista stílusú, 64 szobás, kétemeletes új kastélyába, melynek három szárnya díszudvart fogott közre, köré pedig angolparkot létesítettek, ez hazánk egyik legkorábbi angolparkja. 1837-ben Batthyány Kázmér lett Bicske ura, aki klasszicista homlokzatot alakított ki az épület keleti szárnyán. Ő volt a család első tagja, aki állandó otthonának választotta Bicskét, országgyűlési képviselő volt, támogatta a művészeteket és a tudományokat. Ő volt az első elnöke Kossuth Védegyletének. Aktívan részt vett a szabadságharcban, Szemere kormányának ő volt a külügyminisztere. A bicskei kastély "vörös szalonjában" került sor 1849. január 3-án arra a találkozóra, ahol az országgyűlés küldöttsége (köztük Deák Ferenc) tárgyalásokat kezdett Windischgrätz tábornokkal a békés kiegyezésről. A szabadságharc után Batthyány Kázmér követte Kossuthot az emigrációba, az osztrákok távollétében halálra ítélték, minden vagyonát elkobozták. 1921-ben, a királyi pár visszatérési kísérlete során, a vendégszobát Zita királyné számára készítették elő, IV. Károly azonban elutasította a lehetőséget, hogy egy Batthyány-kastélyban szálljon meg. Az állam 1928-ban megvásárolta az épületet, ezután anya- és csecsemőotthon működött a falai között. Jelenleg is gyermekotthonként működik, szerencsére a portás megengedte, hogy bekukkantsunk a parkba, és készítsünk néhány felvételt a kastélyról. Közelről nézve a falak meglehetősen rossz állapotban vannak, rájuk fér a felújítás. Mivel sietnünk kellett, nem mentünk teljesen körbe, így pont a legszebb szárnyat, a tulajdonképpeni homlokzatot nem láttuk, érdekes, hogy ez a kastély egyik rövidebb, oldalsó szárnyán található.

Tábla a bejárat mellett

A kastély kapuja

Kastélypark

A díszudvar

A kastély az angolpark felől

Zsámbék

2021. október 27.

Zsámbék

Zichy-kastély

Budapestről Komáromba utaztunk, de útközben megnéztük Zsámbékon a Zichy-kastélyt és a romtemplomot is. A mai kastély helyén már a 12. században is állt egy megerősített udvarház, majd a tatárjárás után kővárat építtetett itt a az akkori birtokos, a francia Aynard lovag. Később a Maróthyak, majd Mátyás király birtokába került a vár, ő pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A törökök végvárként használták, majd a Zichyek birtokába került, akik a 17. században barokk kastélyt varázsoltak az akkor már romos épületből. A 18. században a korona birtokába került, ekkor istállóként, magtárként, lakásként használták. Annyira rossz állapotba került, hogy felmerült, hogy bontott építőanyagként értékesítik, de ekkor Zsámbék lakossága összefogott, a település megvásárolta a kastélyt, és mivel felújítani nem tudta, átadta az Irgalmas Nővérek rendjének. A 20. században teljesen átépítették, egyszerűsítették a homlokzatot, még egy szintet húztak fel a meglévőkre. Mivel az Irgalmasrend főleg oktatással és betegápolással foglalkozott, a kastélynak végig oktatási funkciója volt, 1929-ben tanítóképző főiskola,1938-ban pedig líceum nyílt meg a falai között. A 2. világháború után államosították az egyházi iskolákat, de 1993-ban a katolikus egyház visszakapta az épületet. 2003-ban a tetőszerkezete leégett, az állaga leromlott. 2012 óta a Premontrei Kanonokrend kezelésébe került. Jelenleg is gimnázium működik az épületben, mivel siettünk a templomhoz, nem akartunk bemenni, de előre bejelentkezéssel állítólag látogatható.

Zichy-kastély

Zárdakert

A kastély bejárata

Úton a romtemplomhoz

Háttérben a templom

A kastély oldalról

A kastély felső szárnya

A modern hozzáépítés bejárata

Háttérben a kastély

Pomáz

2021. október 26.

Pomáz

Wattay-kastély

Az őszi szünetben a Pilisben túráztunk, ekkor látogattam meg a Wattay-kastélyt Pomázon. A barokk stílusú, földszintes, árkádos, manzárdtetős épület 1773-ban épült, építtetője Wattay Pál volt. A Wattay-család sohasem kért főnemesi rangot, állítólag azért, hogy evangélikus hitüket könnyebben megtarthassák. Magában a kastélyban is tartottak református istentiszteletet, az 1810-es években Wattay György templomot építtetett az ide telepített református családoknak. Mivel Pomáz híres bortermelő helynek számított, a kastélynak hatalmas, kétszíntű, kocsival is járható pincéje is volt. Később a kastély a Teleki-család birtokába került, de a Wattayak megtarthattak 4 szobát. A Teleki-család eklektikus stílusban átépíttette a kastélyt, ők egészen 1944-ig itt laktak. A második világháború után működött itt árvaház, majd gyermekvédelmi intézet, jelenleg zeneművészeti központ, ottjártamkor is éppen rendezvényt tartottak. Szerencsére a bejárattól balra kialakított Wattay-emlékszobát azért megnézhettem, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a család eredetéről, mindennapi életéről. Sőt, egy egykori leszármazott is benézett, megkérdezte, hogy tetszik a szoba, hosszú beszélgetést folytattunk a kastély felújításáról és nyelvészeti kérdésekről. (Érdekes, sohasem hallott dolgokat olvastam a kiállított táblákon, állítólag hitelesek a források.)