2022. június 5.
Pécel
Ráday-kastély
Pünkösd vasárnapján újabb kastélytúrára indultam. Első állomásom Pécel volt, ahol a Ráday-kastélyt néztem meg. A Rádayak nagy szerepet játszottak Pécel történelmében, a kastély mellett álló református templomot is ők építtették. A templom mellett már megpillantottam a kastélyt körülvevő, kissé omladozó falat és rajta az alig kivehető feliratot.
A kerítés fölött a kastély kupolája
Az alig kivehető felirat
A kerítéssel ellentétben a főbejárat és az előtte lévő kis park elég gondozott benyomást keltett, gyönyörű virágágyások, gondozott sétautak, csak a középre állított információs tábla rontotta kicsit a képet.
A kastély főbejárata
A kastélyba lépve kiderült, hogy óriási szerencsémre néhány perc múlva indul az idegenvezetés, addig megkértek, hogy nézzek körül a parkban. Látszott, hogy ez is jobb napokat látott, nem voltak utak (a tegnapi eső miatt kicsit vizes és sáros volt minden), a padokat még nem javították ki, a kastély parkra néző, oldalsó szárnya is meglehetősen romos állapotban van. Viszont a gyönyörű, buja zöld növényzet és a klassz kilátás a Gödöllői-dombságra kárpótolt. Eredetileg egyébként itt egy barokk kert volt, amelyet a 19. században angolkertté alakítottak, majd a 60-as években a betegek gyógyulását szolgálta.
Kastélypark
A kastély oldalszárnya
Háttérben a Gödöllői-dombság
11.10-kor indult az idegenvezetés, mivel az idegenvezető egyben pénztáros is volt, meg kellett várnunk, amíg mindenki jegyet vett. Mivel elfogadták a pedagógusigazolványomat, nekem csak egy ingyenjegyet kellett kiállítani. Az idegenvezető hölgy, Várkonyi Szilvia, nagyon lelkes volt, végig interaktív előadást tartott, tényleg a kastély vendégeiként éreztük magunkat. Egy kb. 20 fős csoporttal indultunk el, gyerekek, felnőttek vegyesen, a hölgy igyekezett mindenki figyelmét felkelteni.
A kastély elődjét, egy kisebb kúriát Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárja emelte az 1720-as években, majd fia, Ráday Gedeon 1755-1774 között átépíttette át barokk kastéllyá. Nem véletlen a hasonlóság a gödöllői Grassalkovich-kastélyhoz, hiszen ugyanaz az építője, Mayerhoffer András. A Rádayak a pesti árvíz után több menekültet is befogadtak a kastélyba (állítólag ők ilyenkor a cselédszobába húzódtak, hogy több helye legyen a rászorulóknak). Ekkor érkezett a kastélyba egy Benke Rózi nevű színésznő is kislányával. A színésznő később Laborfalvi Róza néven vált híressé, és pillantotta meg 1848. március 15-én a Nemzeti Színház szinpadán Jókai Mórt. A végzetes találkozásból szerelem lett, majd ugyanazon év augusztusában esküvő, amit a közeli Rákoscsabán tartottak, (Pécelen nem volt katolikus templom), de az ünnepi összejövetelt már ebben a kastélyban rendezték meg, sőt itt töltötte az ifjú pár a mézesheteket is. (Állítólag Ráday Gedeon, aki ekkor a Nemzeti Színház igazgatója is volt) lett Laborfalvi Róza tanúja.)
Ráday Gedeon idején a kastély a magyar irodalmi és művészeti élet központja volt, tizenkétezer (más források szerint tizenötezer) kötetes könyvgyűjteménye a maga idejében egyedülálló volt, 1861-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület vásárolta meg (ez a ma Budapesten látható Ráday-gyűjtemény alapja).
A kastélyt a második világháború után államosították, 1998-ig kórház működött benne. Az idegenvezető külön kiemelte, hogy a kórház főorvosa különösen ügyelt arra, hogy - amennyire lehetett - megőrizzék a kastély megmaradt kincseit: a freskókat, nyílászárókat, az erkélyek korlátait. Sajnos, más nem is maradt meg a kastélyból, a berendezés teljesen elpusztult vagy eltűnt. A kastélyban látható bútorok korhűek ugyan, de nem eredetiek, árveréseken szerezték, vagy adományozóktól kapták őket.
Már az előcsarnokban több kép figyelmeztet bennünket arra, hogy a család egyik őse, gróf Rhédey Klaudia ükunokája az angol királynő, II. Erzsébet. Fia, Károly herceg 2010-ben ellátogatott Pécelre, és többször is hangsúlyozta, hogy magyar vér is csörgedezik az ereiben.
A Rádayak címere
Károly herceg látogatásának emlékére
A rokonság bizonyítéka
Ezután elkezdtük a sétát. Először a földszinti nagykönyvtár gyönyörű termét néztük meg, melynek plafonját 4 vörösmárvány oszlop tartja és csodaszép freskók díszítik. A freskókon mitológiai alakok szimbolizálják azokat a tudományágakat, amelyek az egykori könyvtár könyveinek témáját adták. A terem sarkában egy eredeti, úgynevezett "alakos" kályha áll, melynek alsó része a kályha (a folyosó felől fűtötték), felső részén egy szobor, amelyről még nem derült ki, kit is ábrázol. Szilvia felhívta figyelmünket Ráday Gedeon portréjára, amelyen szokatlan módon hálósapkát visel, állítólag gyakran fázott a feje.
A nagykönyvtár márvány oszlopai
Freskórészlet
"Alakos" kályha és az idegenvezetőnk
Ráday Gedeon hálósapkás képe, alatta barátja, Kazinczy Ferenc neve
Ezután a mellette lévő terembe mentünk (a könyvtár egykor 6 termet foglalt el), ahol egy szép könyves szekrényt, íróasztalt és egy Mányoki Ádám festményt is láttunk. A festő is sokszor volt a kastély vendége, egy ilyen alkalommal festette le a házigazdát.
Mányoki Ádám festménye, mellette a híres Rákóczi-portré reprodukciója
Ezután megcsodáltuk a csodálatos kétkarú, márványlépcsős lépcsőházat, amelyen egykor II. József is közlekedett. Szilvia útmutatásai szerint a baloldalon a fiúk-férfiak, jobb oldalon a lányok, asszonyok mentek fel az emeletre.
Ezután következett a kastély legszebb terme, az emeleti díszterem. A falakat különleges, fekete-fehér freskók díszítik, amelyek itt is mitológiai alakokat ábrázolnak, méghozzá Ráday Gedeon kedvenc könyvéből, Ovidius Átváltozások című művéből származó motívumokkal. A képek alatt Ráday Gedeon által írt verssorok szerepelnek, amelyeket a szerző - akkor egyedülálló módon - magyarul írt. A kastély - nemcsak ezért - a nyelvújítás egyik központja is volt. 15 freskó díszíti a falakat, a 16. egykor a mennyezetet díszítette, de ez 1825-ben áldozatul esett egy tűzvésznek, ami elpusztította a kastély tetejét. A teremnek kitűnő az akusztikája (sokszor rendeznek itt hangversenyeket is), ezt mi is kipróbáltuk, amikor közösen elénekeltük a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt.
Ez a freskó díszítette egykor a mennyezetet.
Kilátás a díszterem erkélyéről
A díszterem melletti szobát a kórház orvosi szobájának használták, a berendezés itt is korhű, de nem eredeti, a tárolókban Ráday Gedeon érmegyűjteményének egyes darabjai vannak kiállítva. A mecénás nemcsak könyveket gyűjtött, de gyűjteményének minden darabja elpusztult, kivéve a könyvek, amelyet a 19. században eladtak. Szilvia elmesélte, hogy a két legkisebb (és egyben legértékesebb) érmét (két krajcárt) a múzeum kutyája ásta ki a kastély parkjában.
Érmegyűjtemény
A kastély emeleti folyosóján még érződik, hogy itt évtizedekig kórház működött, az egyforma, fehér ajtók, a falak még felújításra várnak, de a gyönyörű boltívek azért így is megőrizték az egykori hangulatot.
Kilátás az emeleti folyosóról
Folyosórészlet
Ezután lementünk a földszinti konyhába (állítólag összesen 3 konyha volt egykor az épületben), meglepve hallottuk, hogy az elmúlt évtizedekben ezt a helyiséget raktárnak használták, sőt, kb. 1 méter magasan fel volt töltve, így nem látszott az eredeti padló sem, ami részben most is a helyiséget borítja. A konyhában rengeteg korhű használati tárgyat láttunk, nem mindegyikről sikerült kitalálni, mire is szolgált. Viszont megtudtuk, honnan származik a "lábas" szavunk, láttunk egy kisméretű, három lábbal rendelkező főzőalkalmatosságot. Szilvia azt is elmesélte, Magyarországon összesen három, ehhez hasonló barokk konyha látható.
Itt véget ért az idegenvezetés, a felújításra vonatkozó kérdésre Szilvia elmesélte, hogy a pandémia előtt egy 3 milliárdos árajánlatot kaptak, ez ma nyilván még nagyobb összeg lenne, szóval, egyelőre a csodára várnak. Mindenképpen érdemes lenne felújítani a kastélyt, ami egyébként ebben az állapotában is gyönyörű!
Virtuális séta a kastélyban:
Péceli Ráday Kastély (matterport.com)
