Dánszentmiklós

 2023. március 26. 

Dánszentmiklós

Wekerle-Kölcsey-kastély

Vasárnap folytattam a kastélytúrát, a pilisi Beleznay-kastély után a dánszentmiklósi Wekerle-Kölcsey-kastélyt látogattam meg. Nem indult egyszerűen a dolog, mert Nyáregyháza felől, egy földúton akartam megközelíteni a kastélyt, kiderült, hogy ez nem volt jó ötlet, hiszen az út végén egy lezárt kaput találtam. Felhívtam a kastély honlapján megadott telefonszámot, (akkor még nem tudtam, hogy személyesen a kastély és a birtok tulajdonosával, Kölcsey-Rieden Rolanddal beszéltem), megtudtam, hogy Dánszentmiklós felől kell megközelíteni a kastélyt, ami nekem több kilométeres kerülőt jelentett. Végül megtaláltam a fasort, ami a birtokhoz vezetett, így végül megérkeztem a kastélyhoz. A tulajdonos éppen egy díjugrató versenyről tartott hazafelé, amíg úton volt, telefonon mesélt a kastély történetéről, majd amikor megérkezett, még a vonathoz is elvitt Pilisre, hiszen időközben lekéstem a buszt Dánszentmiklóson. 

A terület egyébként már az Árpád-korban is lakott volt, első említése 1324-ből származik (a dán szó latinul erdőlakót jelent), a török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett, majd a Beleznay-család szerzett itt földbirtokot. Ők emeltek itt egy "L" alaprajzú kúriát. (Érdekes, hogy Petőfi öccse, István, mint nevelő érkezett a birtokra és beleszeretett a földbirtokos lányába, feleségül is vette, de a házasság csak 8 hónapig tartott.) 1880-ban Wekerle Sándor vásárolta meg a birtokot, aki háromszor is Magyarország miniszterelnöke volt. Ő építette hozzá a kúriához a négyzet alaprajzú, historizáló stílusú egyemeletes kastélyt. (Ez az az épület, ami ma is látható, a régi kúriaépületet le kellett bontani, olyan rossz állapotban volt.) A családnak a közeli Nyáregyházán is volt kastélya, ott töltötték a téli hónapokat, ezt a kastélyt pedig "nyári kastélyként" használták. A 2. világháborút követően szinte teljesen tönkrement az épület, de dr. Kölcsey-Rieden Roland (a Himnusz költőjének leszármazottja) megvásárolta és felújította a kastélyt, ő maga is itt lakik, a birtokon pedig lovas-majort működtet, ahol lovasversenyeket, a kastélyban pedig kulturális eseményeket (koncerteket, kiállításokat) rendez. 

Ebben a filmben ő maga mesél a családjáról és a birtokról: 

MásKép Szabó Erikával - Dr. Kölcsey Rieden Roland - YouTube

A kastélyhoz vezető fasor

A birtok bejárata

Kápolna

A Wekerle-Kölcsey-kastély

A bal oldali ajtó vezetett a kúriába

Szovjet emlékmű a kastély parkjában

Pilis

 2023. március 26.

Pilis

Beleznay-kastély

Vasárnap reggel folytattam a kastélytúrát, először Pilisre látogattam, ahol a Beleznay-kastélyt néztem meg. 

A terület már a kőkorszak óta lakott, része volt a 6. században kialakult Avar Birodalomnak. A honfoglalást követően királyi birtok volt, az itt élők a keleti végeket védelmezték. Besenyők telepedtek ide, köztük a Pylis nemzetség (innen a település neve, ami 1326-ban már szerepel egy dokumentumban.) A török hódoltság után elnéptelenedett, majd a terület egy része a Grassalkovich-család birtokába került. Beleznay János (aki a szabadságharcban először Rákóczi oldalán harcolt, de időben "átigazolt" a császáriakhoz, és 1710-ben már ezredesi rangban szolgált) feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát, és ők építették a kastélyt 1720 körül. A barokk épület (olasz építőmesterek munkája) "U" alakot formál, a központi épület emeletes (itt találhatók a lakószobák és a reprezentációs helyiségek), a mellékszárnyak földszintesek (itt a kiszolgáló helyiségek és az istálló kapott helyet). A főépülethez mindkét oldalon templomtoronyszerű építmény kapcsolódik. A jellegzetes tornyokkal díszített kastély egyébként a település címerében is szerepel, ez a vármegye egyik legrégebbi kastélya, a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A családnak egyébként egy másik kastélya is áll a településen, azt sárga, ezt pedig fehér kastélyként említik. A kastély irodalmi szalonként is működött, a Beleznay Miklós (az építtető János fia) és felesége Podmaniczky Annamária gyakran látta itt vendégül író barátait, köztük Kazinczy Ferencet és Kármán Józsefet, aki a kastély könyvtárszobájában írta "Fanni hagyományai" című regényének néhány részletét. A Beleznay-család a 19. század második felében kihalt, ekkor a kastély a Nyáry-család tulajdonába került, a világháborút követően leányotthon működött a falai között, jelenleg pedig nevelőotthonként működik. Emiatt természetesen nem is látogatható, én is csak külön engedéllyel készíthettem néhány képet a kastély épületéről, igyekeztem, hogy az éppen kint játszó gyerekek ne legyenek rajta egyik képen sem.

A kastély főbejárata

Bácsalmás

2023. március 25.

Bácsalmás

 Csauscher-palota

Szombat délelőtt folytattam kastélykörutamat, ezúttal Bácsalmáson látogattam meg a Csauscher-család palotáját. (Részletes leírás és képek a városról itt.) 

Bácsalmás központjában, a Hősök tere nyugati részén áll az Ulrich-Csauscher-ház. Ez tulajdonképpen két, egybeépített palota, mindkettőt az 1920-as években emelték neobarokk stílusban, ugyanaz volt a tervezőjük is, a bácsbokodi Kóbor Ferenc. Az északi oldalon álló Ulrich-ház építtetője Ulrich Károly kereskedő volt, a déli, körerkélyes épületet pedig Csauscher Ádám szőlőbirtokos-kereskedő emeltette. Mindkét épület alsó szintjén üzletek voltak (és vannak ma is), az emeleten pedig a megrendelők lakásai kaptak helyet. Az épületek tetején, a párkányokon a tudományokat és a művészeteket szimbolizáló, egész alakos szobrokat helyeztek el.

Ulrich-ház

Díszítés a bejárat felett

Csauscher-ház

Balra a Csauscher-ház, mellette a templom