A fák között a kastély a kocsifelhajtóval
Oldalszárny
A mellvédes kocsifelhajtó
200 éves tölgyfa
Parkrészlet
Már a jegyvételkor kiderült, hogy óriási szerencsénkre éppen egykor indul egy idegenvezetés, így nem sok időt töltöttünk a kazettás mennyezetű, négyzetes előcsarnokban, hanem csatlakoztunk a csoporthoz és a kedves idegenvezető hölgyhöz.
Az előcsarnokban
Lépcsőház
A kastélytúra első állomása az egykori szalon, vagy Botanika szoba volt, mely egykor a család kedvenc tartózkodási helye volt. Itt őrizték óriási szekrényekben a család növénygyűjteményét, vagyis a Herbáriumot, amelyet a család tagjai maguk gyűjtöttek, szárítottak és rendszerezve tároltak. A szoba egyik sarkában a családfát láthatjuk a falon.
Családfa
Kossuth Lajos herbáriumszekrénye
Ezután a Könyvtárszoba következett, ahol a család közel négyezres, 8 nyelvű könyvtárát tárolták. A terem egyik sarkában egy csigalépcső vezet fel az emeletre, ez egykor közvetlen összeköttetést biztosított a könyvtár és a hálószobák között, de a család egyik (inkább a sportért és nem a tudományokért lelkesedő) tagja befalaztatta az átjárót.
Könyvtár
Csigalépcső
Földgömb és távcső
Ezután az egykori biliárdszobába, zeneszalonba és ebédlőbe értünk, amiben ma a magyarországi klasszicista építészetet bemutató kiállítást nézhettünk meg. A szoba közepén két makett mutatja be Pollack két, egymásra valóban nagyon hasonlító épületét, a dégi kastélyt és a Nemzeti Múzeum épületét.
A két makett
Pollack Mihály
Ezután a reprezentáció termébe, a Díszterembe értünk. Már a terem elhelyezkedése is különös, a szokásoktól eltérően nem az épület közepén, a portikusz mögött helyezkedik el, (vagyis nem lehet az előcsarnokból közvetlenül megközelíteni), hanem a főszárny jobb sarokrizalitjában kapott helyet. (Állítólag ez is egy bizonyíték arra, hogy a család férfitagjai aktívan részt vettek a szabadkőműves mozgalomban.) A lapos kupolás, két emelet magas, ovális alaprajzú terem falpillérein egy-egy tükör, felettük kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló dombormű látható. Különleges a falat borító sárga-szürke műmárványozás. A teremben ma a korabeli öltözékeket bemutató kiállítás látható.
A Díszterem részlete
Báli ruha
Szürke és sárga műmárvány és a sasok a tükrök fölött
Díszterem
Ezután az egykori hálószobába értünk. Sajnos a kastély eredeti berendezése nagyrészt elpusztult, így a kiállított tárgyak, bútorok legtöbbje nem eredeti. Ebben a szobában is az Iparművészeti Múzeum kiállításának korabeli, empire stílusú, fekete-arany díszítésű darabjait láthatjuk. Az egyik falon Festetics Wanda grófnő portréja, egy ismert osztrák festő műve, látható.
Empire stílusú ágy
Empire stílusú ülőgarnitúra
Festetics Wanda grófnő portréja
Ezután az ovális szobába értünk, (ez a díszterem kisebb méretű ikertestvére), amelynek gyönyörű mozaikpadlóját (közepén egy nyolcágú csillaggal) és mintás mennyezetét is megcsodáltuk. Jelenleg fürdőszobának rendezték be, korabeli káddal és mosdóasztallal.
Kád
Mosdóasztal tállal
Díszes mennyezet
Az ovális szoba padlója
A fürdőszoba mellett egy pici falfülkét láttunk: ahol most egy kis asztal áll, ott egykor egy csigalépcső vezetett fel az emeletre. Ezen keresztül tudta a ház asszonya megközelíteni a gyerekszobákat, amelyek a következő szinten voltak.
Az egykori csigalépcső helye
Ezután Gróf Festetics Sándornak, a kastély utolsó lakójának hálószobája és szalonja következett. Ő volt az, aki az 1920-as években modernizálta a kastélyt és a parkot. Érdekes, hogy a parkot díszítő építményeket (a szivattyúházat és az antik forrást) egy mintakönyvből választotta ki és rendelte meg. A teremben ma Sándor gróf hobbijával, a különböző sportokkal foglalkozó kiállítást láttunk, fényképekkel, diorámákkal, makettekkel, amelyek a 20-as, 30-as és 40-es évek sportéletét mutatják be. Itt láttuk a berendezés kevés eredeti darabjának egyikét, egy kis intarziaberakásos asztalkát. Az idegenvezető hölgy elmesélte, hogy a gróf befalaztatta a szoba parkra néző ablakait, mert nem a természetben, hanem a sportpályában akart gyönyörködni.
Autóverseny az 1920-as években
Sporteszközök
Repülőgép az 1920-as évekből
Ülőgarnitúra az eredeti asztallal
Az asztalka faberakásokkal
Kandalló
A következő szobában, amely vendégszoba, később Festetics Sándor dolgozószobája volt, a kastély 1945 utáni történetével ismerkedhetünk meg. Működött itt német katonai kórház, volt a szovjet katonák szálláshelye, ekkor teljesen kifosztották, a berendezés és a szabadkőműves levéltár teljesen megsemmisült. Később üdülő, majd előbb görög gyerekek lakhelye, majd magyar gyerekek számára rendeztek be itt gyermekotthont. Egyszerre 220 fiú és lány élt a kastélyban, ekkor a földszinten tartermek, az emeleten hálótermek voltak, a díszterem ebédlőként funkcionált, a kastélyparkban pedig sportpályákat létesítettek. A gyermekotthon végül 1995-ben zárt be. A teremben az egykori diákok emlékeit, bizonyítványait is kiállították. A teremben vetítés is volt, hiszen a kastélyban számos filmet forgattak, például 2017-ben a Kincsem-et.
Vetítés
A gyermekotthon egykori lakóinak emléktárgyai
Ezután a kastélyparkot bemutató szobába értünk. A kiállításon megtudtuk, hogy a dégi kastélypark a klasszikus tájkert, vagy más néven "angolkert" egyik legszebb példája. Ez a fajta park látszólag szabálytalan felépítése és természetes jellege ellenére gondosan megtervezett, még az elénk táruló látványt is teljesen tudatosan alakították ki. Így például a déli, parkra néző teraszról a falu két templomának tornyát láthatjuk a fák közötti nyiladékban.
Kert terem
A park makettje
Az "antik forrás"
Ezzel a hivatalos idegenvezetés véget ért, elbúcsúztunk az idegenvezető hölgytől. Mivel reggel óta nem ettünk, a kávézó felé vettük az irányt. Az egykori ebédlőben vagy nagyszalonban berendezett elegáns kávézóban én egy pumpkin spice latte-t rendeltem, Hédiék kávét és süteményt, majd kiültünk a teraszra és élveztük az elénk táruló látványt.
Kávézó
A kastély egykori lakóinak képei
Kandalló
Berakásos szekrény
Balra a teraszra vezető ajtó
Pumpkin spice latte
Napfürdőzés a teraszon
Kilátás a parkra
Miután napfürdőztünk és kávéztunk a teraszon, elindultunk, hogy felfedezzük a parkot. A dégi angolpark csaknem 300 hektár kiterjedésű, méreteiben megfelel a New York-i Central Parknak. A Szerpentin-tó közel 2 km hosszú. A parkot több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki.
A kastély főbejárata a park felől
Panorámakép
Először a Szigeti fehér hídon keresztül átmentünk a tó egyik szigetére, ahol a Hollandi-ház áll. Korábban csak egy dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni a kastély felől, akkor még nem állt a híd. Az 1891-ben, németalföldi stílusban épült, vöröstéglás épület földszinti részén tehénistálló volt, míg az emeletén egy tüdőbeteg grófnő lakott. Az akkori felfogás szerint az ammóniadús levegő és a tej gyógyította a TBC-t, lehet, hogy így volt, mert Lenke grófnő állítólag magas kort ért meg, bár elképzelhető, hogy ez annak volt köszönhető, hogy teljesen elszigetelten élt a szigeten.
Szigeti fehér híd és a Hollandi-ház
Szerpentin-tó
Hollandi-ház
Tehenek az istállóban
A földszint megtekintése után felmentünk az emeletre, ahol megnéztük azt a szobát, ahol Lenke grófnő hosszú életét töltötte. Érdekes, hogy szakácskönyvírással foglalkozott, több könyve is megjelent.
Betegszoba
Kilátás a tóra
A Hollandi-ház bejárata
A híd és a Hollandi-ház a park felől
A fák között a kastély
A kastély keletről
Teniszpálya
Rózsakert
Kőváza
Keleti szárny
Miután megnéztük a parkot, visszamentünk az épületbe, és megnéztük az emeleti szobákban kialakított kiállítást.
Lépcsőház
Címer a lépcsőfordulóban
Először a Postautas teremben megnéztük a kastély és a park makettjét.
A kastély és a park makettje
Ezután megnéztük a család és a szabadkőművesség kapcsolatát bemutató kiállítást. A dégi kastély a szabadkőművesség emblematikus helye. Festetics Antal 1788 elején lett tagja a szervezetnek, 1793-ban avatták mesterré, később szónoki, titkári és más tisztségeket is betöltött. Miután 1795-ben I. Ferenc betiltotta a mozgalmat, a kastélyba hozta a könyvtárat és a levéltárat. Lehetséges, hogy titkos összejöveteleket is tartottak a kastélyban, de erre nincsen bizonyíték.
