Körösladány

 2022. december 26.

Körösladány

Merán-kastély

Miután megnéztük a tépei, zsákai és szeghalmi kastélyokat, a Merán-család kastélya következett Körösladányban. Egy szép park választja el a főbejáratot a 47-es úttól, a főbejárat két oldalán húzódik a földszintes kastély északi és déli szárnya. Az északi szárnyhoz kapcsolódik a kastélyban működő általános iskola modern épületrésze. A kastély hátsó homlokzata előtt folyt egykor a Sebes-Körös, most sportpálya van a helyén. A kastélyt építtető család a Habsburg-Lotharingiai család leszármazottja volt, de egy rangon aluli házasság miatt nem használhatták a nevet. (II. Lipót király legkisebb fia, János főherceg egy postamester lányát vette feleségül, majd haláláig polgári életet élt stájerországi birtokán.) A klasszicizáló késő barokk (copf stílusú) kastélyt Czigler Antal tervei alapján építették, 1805-ben már beköltözhető állapotban volt, de a melléképületek csak 1826-ban lettek készen. Ekkor Wenckheim József özvegye lakott itt 5 gyermekével. A kastély ma is látható formája 1885-ben alakult ki, az eredeti épület nagyobb volt, mint a mai, az utcai homlokzatán 25 ablak nyílt, az épületnek 39 szobája és 23 egyéb helyisége volt. 1950 óta a város általános iskolája működik itt, névadója az a Tüköry Lajos, aki a városban született 1830-ban, majd rövid élete során részt vett a szabadságharcban, majd őrnagyi rangot ért el a török hadseregben, ezután pedig csatlakozott Garibaldi seregéhez, Szicíliában súlyosan megsérült és 1860-ban meghalt. (Temetésén Garibaldi mondta a búcsúbeszédet.)

A kastély főbejárata

A két Wenckheim-báró mellszobra

A park részlete

A főbejárat az északi szárnnyal

Az északi szárny az iskola modern épülete felől nézve

Északi szárny, jobbra a főbejárat

Szeghalom

 2022. december 26.

Szeghalom

D'Orsay-kastély

A tépei és a zsákai kastély megtekintése után Szeghalmon kerestük fel a D'Orsay-család kastélyát. Először a kastély hátsó szárnyánál álltunk meg, a Petőfi Sándor utcában, ebben az épületrészben működik a múzeum, ami sajnos nem volt nyitva. Ezután átmentünk a Nagy Miklós utcába, ahol egy szép, gondozott parkon keresztül a főbejárat elé értünk. A földszintes, klasszicizáló jellegű kastély legkorábbi részének építését egy Wenckheim Ferenc kezdte meg az 1800-as évek elején. Ekkor két különálló épületet emeltek Ziegler (Czigler) Antal (a Wenckheim-család "házi építésze") tervei szerint, ezek közül az egyik a tiszttartói lak volt. A Wenckheim-Festetics-család Feliciána nevű lánya a francia eredetű D'Orsay-család egyik tagjához, gróf Grimaud D'Orsay Emil császári és királyi kamaráshoz ment hozzá az 1850-es években, ezután többször átépítették, kibővítették a kúriát, emeltek egy teljesen új épületrészt is, amellyel összekötötték a két különálló épületet. Ekkor épült meg a főbejárat a négy masszív, földön álló oszloppal. A kastélyt fényűzően rendezték be, egykor nyolchektáros park is tartozott hozzá. A kastélytól keletre áll a Szeplőtelen fogantatás temploma, amelyet az egykori magtárból alakítottak ki 1869-ben. A grófkisasszonyok zenei nevelője Erkel Ferenc fia, Erkel László volt, és az uradalomban nőtt fel Szisz Ferenc, aki az urasági lovászmester 6. gyermekéből a Renault mérnöke lett, majd ő nyerte meg 1906-ban a világ első Grand Prix-ját Le Mans-ban. A szépen restaurált kastélyban egyik épületében könyvtár, a másikban múzeum működik. 

A múzeum bejárata a Petőfi Sándor utca felől

A főbejárat a park mélyén

A park részlete

A katolikus templom, mellette jobbra a harangláb

Főbejárat Timivel és Danival

A kastély nyugati szárnya

Zsáka

 2022. december 26. 

Zsáka

Rhédey-kastély

A tépei Préposti palota meglátogatása után a Berettyóújfalutól néhány kilométerre fekvő Zsákára látogattunk. A 47-es út régi nyomvonala mellett álló Rhédey-kastély bástyaszerű tornyát már korábban is megcsodáltuk, de most először álltunk meg, hogy alaposabban is szemügyre vegyük. A romantikus stílusú kastély 1858-ban épült, ekkor a település már 200 éve a Rhédey-család birtoka volt. Az a Rhédey Ferenc szerezte meg, aki - bár csak néhány hónapig - az erdélyi fejedelmi címet is viselte. A település már a honfoglalás előtt is lakott volt, szlávok éltek itt. Korábban is állt már itt egy udvarház, ezt később várrá alakították át, Bocskai István az erdélyi hadjárat előtt ide hozatta át a családi kincseket a nagykereki várból. A Rhédey-család az 1600-as évek első felében szerezte meg a birtokot, valószínűleg már korábban is állt a mai kastély helyén egy kúria vagy udvarház, a pince kialakítása arra utal, hogy egy korábbi, más alapterületű épülethez tartozhatott. Feltehetően egy délnémet építész tervezte, a bástyaszerű elemek egy várkastély romantikus világát idézik. Érdekes, hogy a mára szépen restaurált, halványsárgára festett kastély homlokzata egykor világoszöld volt. Az épületet a család a 19. század végéig lakta, aztán többször is gazdát cserélt, az első világháború idején pedig hadikórházként működött. 1950-től 1984-ig iskolaként használták, jelenleg könyvtár és kiállítási helyszín. A kastélyt egykor nyolcholdas angolpark és arborétum vette körül, ennek helyén ma sportpályák és egy óvoda található. 

A kastély főhomlokzata

Melléképület, jobbra a kastély oldalszárnya

Postaláda címerrel

Melléképület, balra a kastély oldalszárnya

A Rhédey-család címere

A kastély oldalszárnya

Tépe

 2022. december 26.

Tépe

Préposti palota

Karácsony másnapján Debrecenből Csongrádra utaztunk, útközben megnéztünk néhány kastélyt. Az első megállónk Tépén volt, ahol a nagyváradi káptalan egykori préposti kastélyát csodáltuk meg. A kastély a kis település egyik mellékutcájának végén áll, családi házakkal körülvéve. Jelenleg fogyatékos otthon működik benne, szépen felújították, de belülről sajnos nem látogatható. A gyűjteményemben található leírás szerint 1820 körül építették klasszicizáló késő barokk stílusban. Legjellegzetesebb része a tornya, amely az épület főhomlokzatához épített bejárati részhez illeszkedik, az egykori kocsialáhajtót időközben beüvegezték. Tépe egykor a nagyváradi püspökség majorsági központja volt (Nagyvárad és Debrecen kb. egyforma távolságra fekszik innen), a kastély így főleg az uradalmi intézők lakásaként szolgált, de magasabb rangú egyházi személyek is megszálltak itt.