2023. november 2.
Enying
Batthyány-Draskovich-Csekonics-kastély
2023-ban az őszi szünetben a Dunántúlon kirándultunk, hazafelé úton látogattuk meg Enyingen a Batthyány-kastélyt.
Enying városa a török kor után elnéptelenedett, de hamarosan újra fejlődésnek indult, amikor a 16. század elején II. Lajos Batthány Ferencnek adományozta a birtokot. A család 1806-ban kezdte el a ma is álló kastély építését, 1817-ben készült el az U-alaprajzú, alápincézett, egyemeletes, klasszicista stílusú épület. Ekkor még nem lakták állandóan, Batthány Fülöp (aki a Széchenyi utáni második legmagasabb összeget adományozta a Magyar Tudományos Akadémia alapítására), csak ritkán látogatott ide, az uradalom központja Körmenden volt. Mivel Fülöpnek nem volt családja, a kastélyt unokahúga, gróf Draskovich Károlyné Batthány Erzsébet örökölte. Fia, József végül 1895-ben eladta a kastélyt Csekonics Endrének, aki az ország harmadik leggazdagabb ura volt. 1918-ban ez lett az állandó lakhelye, modernizálta a gazdaságot és az épületet is, a kastély külseje ekkor eklektikus stílusban újult meg. A család 1945-ig a kastélyban élt, ezután gazdaképző iskola működött a falai között, jelenleg rendelőintézetként használják, oldalszárnyában a Kormányablak kapott helyet. A kastély előtt Szent-Gyögyi Albert mellszobra látható, akit a német megszállás után Enyingen bújtattak a Gestapo elől, mivel tevékenyen részt vett Magyarország háborúból való kiugrási kísérletének megszervezésében és titkos tárgyalásokat folytatott az isztambuli brit nagykövettel.
A kastély főbejárata
Szent-Györgyi Albert
A kastély előtti park
A kastély oldalszárnya
A kastély a park felől
Kút pelikánnal
A park felőli bejárat
Kormányablak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése