Késmárk

 Késmárk vára

(Thököly-család)

2024. január 4.

A várat Szapolyai István építtette Késmárk városának északi részén, a hagyomány szerint egy kolostor épületeinek felhasználásával, az 1460-as években. A város és ezzel a vár birtokosai többször változtak, végül 1583-ban Thököly Sebestyén szerezte meg az uradalmat. A várat többször átépítették, bővítették, reneszánsz stílusban átépítették, fényűző főúri lakhellyé vált.  Sebestyén fia, István házassággal megszerezte Árva várát, az lett a család központi rezidenciája. Az ő unokája volt Thököly Imre, akinek gyermekként menekülnie kellett (apja részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben), a család elvesztette minden felvidéki birtokát, a Késmárki várat is, a teljes berendezés (festmények szobrok, fegyverek) a bécsi császári kincstárba kerültek. A Rákóczy-szabadságharc idején a kurucok harc nélkül szerezték meg a várat, de amikor a császáriak visszafoglalták, a vár leégett. Ezután még kétszer pusztította el a tűz a várat a várossal együtt, ekkor a vár belső épületeinek egy részét lebontották. A 19. században hímzőgyár működött benne, majd 1970-ben felújították és múzeumot rendeztek be benne. Gótikus várkápolnájában a vár egykori birtokosainak családi sírboltja található.

Ha a múzeumot nem is, de a vár belső udvarát megnéztem, az udvar közepén tablók mutatják be, milyen lehetett az élet a középkorban, hogy nézett ki a vár a különböző korszakokban. 

Tkököly lovasszobra a vár előtt

Én és Thököly Imre

A vár kapuja

Várfal

A vár belső udvara, középen a várkápolna

Kút a várudvaron

Várkápolna