Kamalduli remeteség
Eszterházy-kastély
Majkpuszta
2024. október 29.
2024 októberében Zamárdiban töltöttük az őszi szünetet, akkor látogattuk meg a kamalduli remeteséget Majkpusztán.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a majki kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.
A bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romuald alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek egyike az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.
Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgram-ot bízta meg. Pilgram koncepciója nem valósult meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak 17 készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, ezt a házak főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.
A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei kolostor) és a kápolnában.
A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majkpusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a rendek többségét. A feloszlatáskor a kamalduli közösség 11 felszentelt atyából (páterből) és 4 fel nem szentelt szerzetesből (fráterből) állt. 1782 után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban Olaszországban folytatta működését. 1784-ree már kiürült a remeteség, a birtokon csak malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak.
1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött. A cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. Az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták. Majkon született Esterházy Móric gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt, igaz, mindössze 2 hónapig.
A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő kávézót.
Leparkoltunk a tó partján, aztán megnéztük a domboldalon álló, 1757-ben emelt Celli Szűz Mária-kápolnát, amelyet a birtokon szolgáló emberek és a zarándokok számára építettek. Ezután elmntünkk az egyetlen megmaradt vízimalom mellett, amelyet sajnos nem lehet megnézni, magántulajdonban van. Az új fogadóépületben megvettük a jegyeket (pedagógusigazolvánnyal ingyen van, de vettem 1500 Ft-ért fotójegyet), begyűjtöttük a prospektusokat, vettünk könyvet, képeslapot és mágnest. Ezután újra megkerültük a tavat és elindultunk a remeteség felé vezető úton.
Innen a Vadászterembe mentünk, amelynek helyén egykor konyha, éléskamra és sütőház állt, majd a grófi időkben ez volt a vadászkastély szalonja. A termet körben vadászjeleneteket ábrázoló festmények díszítik. Itt mutatják be az egykori miniszterelnök, Esterházy Móric életét is.
Vadászterem
Ezután végignéztük a földszint többi helyiségét is.
Női írószoba
A díszteremben (ahol rendezvényeket, esküvőket is tartanak), az idegenvezetőnk elbúcsúzott tőlünk, innen már egyedül jártuk be a kiállításokat. Végignéztük a rend történetét bemutató "A hallgatás ereje" című helytörténeti kiállítást, ahol sok érdekes tényt tudtunk meg a kamalduli rend alapításáról. A legenda szerint Szent Romuald 1012-ben alapította az első remeteséget az olasz Camaldoli-ban, innen származik a rend neve.
Ezután kimentünk az udvarra, hogy megnézzük a Foresteriától falakkal elzárt területen, a klauzúrában elhelyezkedő 17 cellaházat. A kb. 60 négyzetméter alapterületű házak előszobából, lakószobából, kápolnából, műhelyből és fáskamrából álltak, minden remetelakhoz kis kert is tartozott. A cellaház a remete személyes élettere volt, itt aludt, étkezett, olvasott, szabadidejét itt töltött írással, faragással, kertje gondozásával.
A 6. számú cellaház kiállítása egy kamalduli remete életmódját, a 7. számú pedig az elöljáró lakóhelyét mutatja be. Ugyanitt külön kiállítótérben majki régészeti leletek alapján kaphatunk képet a 18-20. század helyi tárgykultúrájáról. A 11. számú házban számítógépes animációk segítségével tudhatunk meg többet az itt termesztett gyógynövények hatásáról. A 13. számú házban élt 1973-ban bekövetkezett haláláig Esterházy Móricné Károlyi Margit grófnő, innen indult (gumicsizmában, ahogy az idegenvezetőnk mesélte) a munkahelyére dolgozni, ahol nem hitték el, hogy ő tényleg grófnő.
A 6. számú ház
A ház bejárata
A 11. számú ház bejárata
A gyógynövények hatása
Ezután megnéztük a remeteség közepén álló templomtornyot, melynek alapjait 1753-ban tették le és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyezték. A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt egyhajós, oldaltornyos templom 1770-ben lett kész, a közösség lelki központja volt, amelyben együtt miséztek a remeték. A tetőszerkezete 1810 nyarán egy villámcsapás következtében leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállították el a köveket. A torony egyik oldalán a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék
Már az idegenvezető figyelmeztetett bennünket, hogy ha bemegyünk a toronyba, vigyázzunk, mert a földszinten látható fából faragott székek (stallumok) hosszú sora csak illúzió, két tükörnek köszönhető, be ne verjük az orrunkat.
A toronyba először egy csigalépcső, majd egy meredek létra vezetett, de a kilátás miatt megérte felmászni. A spalettákat kinyitva be lehet látni az egész remeteséget, a kastélyt, a környező erdőket és tavakat. Az egykori nagyharang korabeli öntési technikával készült másolatát pedig sajátkezűleg kongattam meg.
Egy része illúzió!
A lépcsők sora
A nagyharang
A remetelakok fentről
Ezután még visszamentünk a kastélyba, megnéztük a kávézót, (és az ott bemutatott kávétörténeti kiállítást), aztán az egyik remetelakon keresztül elhagytuk a klauzúrát. Megnéztük az épület délkeleti részén elterülő látványos mértani kertet, amelyet az eredeti, 18. századi támfalrendszer keretez. Felső teraszán látható a stukkós barokk díszítést rejtő grottakápolna, boltozatán Szűz Mária rekonstruált faliképével. A kert középső és alsó teraszain veteményeskertek kaptak helyet, a tó felé és a cellák vonalában egy-egy gyümölcsös volt. Utóbbi helyén a 19. század folyamán tájképi jellegű elemekkel alakított angolkertet létesített az Esterházy-család.
A park kijáratánál megnéztük Esterházy Móric gróf egészalakos szobrát, aztán elbúcsúztunk a remeteségtől, az erdőn keresztül visszasétáltunk a tóparton álló kocsihoz és fél háromkor hazaindultunk.
A klauzúra kijárata
Esterházy Móric gróf
A fák mögött a kastély
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése