Magyar kastélyok és paloták: Simontornya 2

Simontornya vára

2024. október 27.

2024-ben az őszi szünetben a Dunántúlon kirándultunk, úton Zamárdiba néztük meg a Simontornya várát. (Tavaly már jártunk itt, de akkor csak kívülről néztük meg a várat, beszámoló itt.)

1280 körül Simon alországbíró építette itt fel az első várat, amely akkor még csak egy lakótorony (donjon) volt, később szabályos négyzet alakú várrá egészítették ki. Később, a Lackfiak idejében továbbépítették a várat, az öregtoronnyal összeépült palotaszárnyat emeltek ekkor. A palota homlokzata máig őriz gótikus részleteket (lőrésrendszer, ablakkeretek, ikerablakok), ezzel a hazai világi gótikus építészet legkorábbi példái közé tartozik.

A vár következő bírtokosa, Gergellaki Buzlay Mózes (diplomata, főudvarmester) az 1500-as évek elején újra átalakíttatta az épületet, a déli oldalon új épületet emeltek, a keleti oldalon lévő palotaszárny elé pedig egy kétemeletes loggiát építettek. Ekkor bontották le a 13. századi tornyot, amelynek helyén várkápolnát emeltek. Ezzel a kor egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélya született meg.

Miután lefényképeztük a vár déli oldalát, felmentünk a bejárathoz vezető lépcsőn, és már ott is álltunk a reneszánsz loggiával díszített várudvaron. A földszinti termekben tablók mutatták be a vár építésének különböző szakaszait, a Garaiak, a Kanizsaiak és a Lackfiak idejét, a török, a kuruc és a császári uralom korszakát. Bemutatták a restaurálás folyamatát is, az egykori lovagteremben berendezett kőtárban például nagyon érdekes módon mutatták be az oszlopok, boltívek megmaradt részeit: nem pótolták a hiányzó részeket, hanem a levegőben lógva összefűzték őket. Nagyon látványos volt! Az első emeleten megnéztük az ősök galériáját, (rengeteg festmény a falakon és középen egy óriási asztal), és egy kiállítást, ahol a 2020-ban megtalált egyedülálló érmeleletet mutatták be. Egy családi ház udvarán, a járda mellett, egy vakondtúrás tetején érméket találtak, a régészeti feltárás során kiderült, hogy egy kb. 15 centis kerámia korsóban 1625 db érmét találtak, amelyet valószínűleg a 16. század közepén rejtettek el. Az érmék között főleg magyar, osztrák és török ezüstpénzek voltak, a lelet legértékesebb része 5 aranyforint, amelyek közül kettőt Hunyadi Mátyás veretett. A kiállításon végigkövethettük a megtalálás, a restaurálás folyamatát, kicsit bepillanthattunk a régészek munkájába is.

Végül a Garai-család tagjait bemutató teremben megismerhettük a család néhány tagjának életét, pl. Garai Dorottyáét, aki 1428-ban hozzáment II. Tvrtko királyhoz, így rövid ideig Bosznia királynőjeként élt. (Néhány évvel az esküvő után fiatalon meghalt.)